Szitázás


4 hozzászólás:

  1. 2008. 01. 21., 00:39 | Horváth Klára

    Sziasztok!
    Szitázáshoz milyen rácsot kell használni?
    Köszönöm, Klári

  2. 2008. 01. 25., 22:47 | Reactor

    Kedves Klára!
    Köszönöm az érdeklődést!
    A szitázáshoz való filmnél (is) 4 dolgot kell megvizsgálni.
    Első a denzitás, vagyis, hogy a nem átlátszó részek mennyire fedettek. Ezzel Neked mint megrendelőnek semmi dolgod nincs, ha a levilágító stúdióban értik a dolgukat, akkor e tekintetben biztos megfelelő filmet kapsz (hisz a levilágító stúdiók többsége ofszet nyomdák számára dolgozik, mely e tekintetben jóval szigorúbb követelményeket támaszt).
    A második a rétegállás. A szitázáshoz való film rétegoldal felől olvasható kell legyen (kivétel, ha szándékosan tükrözve szeretnél valamit elkészíttetni, pl. üvegre belülről ragasztandó matricák stb.).
    A harmadik és negyedik pont a rácssűrűség és raszterszögek, mely kérdés akkor jön elő, ha nem pusztán vonalas grafikát szeretnél megjeleníteni, de árnyalatokat is használnál.
    A szitázásnál sokféle festék létezik, melyek szárításukban is eltérnek egymástól. Az oldószeres festéknél az oldószer elpárolgásával (melyet hőalagúttal gyorsítanak, vagy adalékokkal lassítanak) szárad meg a nyomat. Itt nem használható túl nagy rácssűrűség, hisz az apróbb lyukak gyorsabban beszáradnának. Ennél a festékfajtánál a használható rasztersűrűség még a nyomat méretétől is függhet, hisz egy két méteres nyomatnak finom rács esetén már szinte be is száradt az eleje, mikor még a végére sem értek. Az oldószeres megoldásokhoz azonban nem csak a raszter sűrűségnek kell alacsonyabbnak lennie, de a szitaszövetének is. Általában oldószeres szitázás esetén 18-24 lpc körüli rácsot szoktak használni. Az UV (fényre polimerizálódó – száradó) festék azonban egész addig folyékony marad, míg UV fény nem éri. Ezért ehhez már nagyobb sűrűségű szitaszövet ill. raszterrács is alkalmazható. Láttam már 40 lpc-s nyomatokat is, melyek egészen kiváló minőségűek voltak.
    A szitázásnál a rácsszögek és sűrűségek gyakran varázsolnak ősz hajszálakat a szakik fejére, ugyanis a nyomdai rács szeret összevszni (interferenciát okozni, szakszóval: moiré) a szitaszövet “ritmusával”.
    Van aki ennek ellenére a hagyományos ofszet 15, 75, 0, 45 fokos beállítást követi, de sokan alkalmazzák ennek a 7,5 fokkal történő elforgatását is. Ugyancsak számít még a pont alakja is, a legtöbb szitás elliptikus raszterpontot szokott rendelni tőlünk.
    A fentiekből filmet rendelőként a következőket bőven elég megjegyezned.
    – Szitázáshoz rétegoldal felől olvasható film szükséges.
    – A rácssűrűség és szögek tekintetében pedig konzultálj a szitással, aki remélhetőleg érti a dolgát és a reprodukálandó grafika valamint az alkalmazott festék, szitaszövet ismeretében megadja a tőlünk rendelendő film beállításait.
    Köszönöm, üdvözöl: Csaba

  3. 2012. 02. 05., 20:03 | Lor

    üdv

    Olvasgatva a fórumot,gondoltam hogy megkérdezem tőled hátha te tudod mit jelent illetve leginkább mitől lesz.
    Mit jelent az hogy az emulzió kémialilag kikeményedett emulzió?

    Köszönettel:
    Karsa Lőrinc

  4. 2012. 11. 19., 17:23 | Reactor

    Húúúú, de rég nem néztem meg a fórumot, és a rendszer se jelezte, hogy van újabb kérdés/esemény. Elnézésedet kérem hát a lassú reagálásért.
    Nem tudom, hogy milyen szövegkörnyezetben fordult ez elő, de pl. szitázásnál a szitaszövetre egy fényérzékeny trutyit (emulzió) kennek fel, amelynek meg kell száradnia, majd aztán lehet rávilágítani a képet. Első hallásra nekem ez ugrik be, hogy talán erről a száradásról lehetett szó.
    Üdvözöl: Csaba

Új hozzászólás:





Subscribe without commenting