Nyomdai előkészítés


8 hozzászólás:

  1. 2006. 09. 19., 20:56 | Lala

    Sziasztok!
    Tudnátok segíteni abban, hogy 6 szín bontásnál (hexachrome) a postscriptbe milyen rácsszögeket érdemes rakni?

  2. 2006. 09. 20., 13:15 | Reactor

    Kedves Lala!

    Hexachrome ill. bármilyen négynél több színkivonatot tartalmazó színrebontásnál a legbiztosabb megoldás a véletlenszerű FM rács (cégenként másként hívják, van ahol gyémántrács, kristályrács stb.) alkalmazása, hiszen ott elméletileg tetszőleges számú színkivonat helyezhető egymásra, mivel rácsszögről eleve nem is beszélhetünk. (Ügyelni kell azonban arra, hogy ne haladjuk meg a nyomda által megadott maximális színtelítettségi értéket.) De az FM rács érzékenyebb lemezigénye stb. lehet, hogy a gyakorlatban néhány nyomdánál nehézséget okozhat.
    Így érdemes hát megvizsgálni, hogy az adott munkában hány szín fedi egymást és aszerint megválasztani a rácsszögeket. Természetesen 0 fokot sohase válassz, de a 15, 45 és 75 fok közül azokat rendeld a zöld és narancs színkivonatokhoz, amelyek nem találkoznak azonos szögű komponensek valamelyikével.

    Másik megoldás lehet, hogy elnyújtott alakú raszterpontokat alkalmazol (pl. elliptikus), így például – mivel nem szimmetrikus – a 15 fok nem lesz már azonos a 105 fokkal. Tehát újabb raszterszögek állnak rendelkezésedre.

    Mi gyakorlatban a konkrét munka kapcsán választjuk ki az optimális megoldást, de a moiré veszélyének csökkentése érdekében, ha a papírfajta ezt lehetővé teszi, mindig magasabb (175-200 lpi) körüli rácssűrűségeket használunk.

    Kérlek jelezd majd, ha hozod levilágítani az anyagot.

    Köszönöm, üdvözöl: Csaba

  3. 2007. 05. 18., 15:01 | Gergő

    Üdvözlöm Önöket!

    Szeretném egyszer tisztába tenni a rácssűrűség és a beállított értékek közötti, viszonylag pontos számokat. Ha jól tudom: 1 lpcm = 2, 54 lpi-vel (angol lpi-nél mennyi a váltószám?)
    Ha composit color állításánál (mondjuk AGFA-Avantra printer- és ppd beállítással, vagy ECRM-mel) dolgozom, és ps file-t készítek, melyik lpi a kiválasztandó 48-as rácsnál, melyik jó 60-as rácsnál?
    1) Tehát, ha mondjuk ofszet papírra nyomják, 4 szín fotók, rajzok (300 dpi tiff, vagy jpeg beállítással) szerepelnek benne, akkor a 128-as lpi, vagy a 150-es lpi a szerencsésebb?
    2) Ugyanez hogyan változik, ha matt műnyomóra nyomják?
    3) vagy ha fényes műnyomóra?
    4) Mi az eljárás sima szöveges könyv, és/vagy vonalas rajz használatakor ofszet papírra nyomtatva?
    Mi a minimum rácssűrűség: 600 dpi, vagy 1200 dpi, és mikor válik becsukódottá, pl. 2400-nál már lehetséges?

    5) Ugyanez műnyomó papíron? (Ritka ugyan, de néha ez is előfordul)
    És még egy utolsó kérdés: nagy kölönbség van a CTP nyomás beállítása, illetve a levilágítás beállítása között?

    Előre is köszönöm az eligazítást és választ:

    Gergő

  4. 2007. 05. 26., 23:14 | Reactor

    Kedves Gergő!

    Az lpc (vonal per centiméter) és az lpi (vonal per inch) között valóban 2,54 a váltószám. Ugyanannak a dolognak az angolszász ill. metrikus mértékegység szerinti kifejezéséről van szó. Tehát ha mondjuk egy centiméter alatt 48 raszterponot számolnál meg, akkor egy inch alatt (ami 2,54 cm) nyilván 2,54-szer annyit tudnál összeszámolni. Ezek szerint a 48-as rács az 122 lpi (nyugodtan beállíthatsz 120-at is), a 60-as rács pedig 152 lpi (150-et szokás megadni). A gyakorlatban a postscript íráskor beállított rácsokat azonban a levilágítógépek raszterszámító programjai simán felülírják (magyarul szinte tök mindegy mit állítasz be, a stúdiók 99%-a a saját programjával számoltatja ki a raszterképet), ezért film vagy CtP lemez készítéskor Te magad kérd a szükséges rácssűrűséget. (Ez egy hosszú történet, de hidd el jó okuk van erre.)
    Általános szabály, attól függően, hogy a papíron hogyan terül a festék érdemes minél alacsonyabb rácssűrűséget alkalmazni. Könnyen belátható, hogy ha egy sötét árnyalat esetén a raszterpontok túl közel vannak egymáshoz, akkor a festék ahogy kicsit jobban szétterül, mint a nyomólemezen lévő raszterpont széle, könnyen becsukódik. Vagyis a nyomaton nem lesz különbség mondjuk a 95%-os kitöltés és a 100%-os kitöltés között, ezáltal csökkenne az árnyalati terjedelem. Ezt úgy előzhetjük meg, hogy olyan rácsot választunk, ahol a raszterpontok távolabb helyezkednek el egymástól. Ezért van az, hogy ofszet papíron a 48-as rácsot (vagy 54-es) műnyomó papíron pedig 60-as, 70-es, 80-as (de én már láttam 100-asat is) rácsot szokták alkalmazni. A fényes és matt műnyomó között rácssűrűség szempontjából nem tudom, hogy bárki is különbséget tenne. A papíron kívül egyébként a maximálisan alkalmazható rácssűrűségbe beleszól a nyomdagép állapota is. Ezért az a legjobb, ha egy konkrét munka kapcsán ezt az értéket a kivitelező nyomdától kérdezed meg.

    Vonalas grafika esetén semmi jelentőssége a rácssűrűségnek. Egy fekete vonal kitöltése 100%-os, tehát nincs benne rácspont. Ellenben, ha a vonalas grafikát is valamilyen színből szeretnéd megjeleníteni, akkor már újra képbe jöhet a rácssűrűség kérdése. Nagyon finom vonalaknál érdemes igen sűrű rasztert alkalmazni.

    Kérdésednél azonba van némi félreértés is. A dpi az nem rácssűrűség, hanem felbontás. Minden számítógépes megjelenítő eszköz végül is egy háló (mint egy kockás füzet) kockáiban elhelyezett pontokkal operál. A magasabb felbontás azt jelenti, hogy sűrűbben képes az eszköz elhelyezni a pontokat. 600 dpi azt jelenti például, hogy 600 db pontot képes az eszköz 1 inch (2,54cm) alatt elhelyezni. Tehát a raszterpontok azok valójában nagyobb bumszlik, melyek több elemi pontrészecskéből rajzolódnak ki.

    Hogy az életed picit tovább bonyolítsam a felbontás és a rácssűrűség között is van némi összefüggés, nevezetesen minél magasabb a rácssűrűség, érdemesebb anál finomabb felbontást választani. A hagyományos raszternél minél nagyobb a kitöltés, annál nagyobb a raszterpontok mérete. 50%-nál például ugyanakkora a fekete és fehér terület aránya. 10%-nál meg talán nem is túl meglepő módon pont 10% a fekete kitöltés része. Minél nagyobb a rácssűrűség anál kisebb raszterpontokkal fedik be a területet. Minél kisebb raszterpontokat kell megrajzolni, annál finomabb felbontásra lesz szükséged, különben nem lehetne mondjuk a 10%-os és 11%-os kitöltés között különbséget megjeleníteni.
    Mindezekről némi illusztráció kiséretében a Hasznos/tudásbázis menüpont alatt található Alapfogalmak 2. PDF fájlban is olvashatsz.

    Hogy utolsó kérdésedre is válaszoljak a CtP és a film levilágítás beállítása között megrendelői szinten nincs különbség. (Különböző stúdiók elvárásai között azonban lehet különbség.) CtP lemez megrendelésekor azonban sokkal több nyomdaspecifikus információra van szükség (milyen méretű nyomólemezre van szükség, a lemezszéltől hol kezdődjön a nyomás, milyen kilövés szerint rendezzük össze az oldalakat, stb. stb.).

    Köszönöm a jó kérdést. Ha valamit nem érthetően írtam volna le, kérlek kérdezd meg úrja (mert akkor más se fogja érteni).

    Köszi, üdv: Csaba

  5. 2009. 11. 08., 20:24 | Kálmán Tünde

    Kedves Csaba,

    Szeretném megkérdezni, hogy egy duplex nyomású munka esetén (duotone, eps képeket tartalmaz a dokumentum), a PS mentésnél beállítom a kísérôszín rácsállását 75˚-ra (a fekete 45˚). Majd ebbôl Acrobat Destillerrel egy nyomdai PDF-et írok.

    Amikor ez az anyag offset lemezre kerül, akkor automatikusan viszi magával az általam beállított szögállást, vagy a lemezre-világításánál újra be kell állítani azt?

    Üdvözlettel
    Tunde

  6. 2010. 09. 06., 10:28 | Reactor

    Kedves Tünde!
    A RIP-pek alkalmasak arra, hogy 1:1-ben leképezzék a fájlban kapott rácsot (alak, szög stb.), azonban minden normális helyen úgy vannak ezek a programok beállítva, hogy felülírják a fájlban található értékeket. Ennek oka, hogy gyakorlatilag egy mátrixban (sakktáblán) lehetetlen a 15 és 75 fokot lelépni, ezért a moiré kiküszöbölésére a gyárak a különböző színkivonatok szögeihez, különböző rácssűrűségeket rendelnek. Legjobb, ha ilyen anyag leadásakor nagyon hangsúlyosan kiemeled, hogy egy direkt szín is van a fájlban, amit kérsz 75 vagy 15 fokkal nyomni (amennyiben a feketének 45 fokot szeretnél).
    Másik megoldás, hogy a kisérő színt Ciánnak vagy Magentának állítod be. Ez esetben viszont a félreértést kockáztatod, hogy a nyomda nem a kért Pantone színnel, hanem az alapszínek egyikével fogja kinyomni az anyagot.
    Üdvözöl: Csaba

  7. 2013. 09. 20., 12:14 | Mesterházyné

    Sziasztok! Segítséget kérek, hátha…
    InDesign CS3-ban dolgozom. Egy CMYK anyagot nem kompozit CMYK-ban, hanem szeparáltan kellett levilágítanom. Beállítottam természetesen a pdf-íráskor kolor kimenetnél a szeparációt, továbbá a 175 lpi/2400 dpi-s értékeket, ezzel egyidejűleg a process cyan, magenta, yellow és black rácsszögek is változtak (15, 75, 0, 45) értékekre. A feketét kikapcsoltam, mert csak a másik három színre volt szükségem. A film előhívásakor meglepődve tapasztaltam, hogy mindhárom szín rácsszöge 0 volt. Tehát semmiféle szögben nem forgatta el egyik színt sem. Hol hibáztam? Ugyanez az anyag kompozit cmyk-ban tökéletes.
    Válaszoljatok kérlek, ha nem okoz gondot.
    üdv. Mesterházyné

  8. 2013. 09. 20., 13:31 | Reactor

    Kedves Mesterházyné!
    Köszönöm a kérdést. Évek óta nincs már levilágításunk, így férfiasan bevallom, kicsit homályosak már az emlékeim. Annak idején főként szeparált postscript állományokkal dolgoztunk, ahol nagyon egyszerű volt a színkivonatok / szögek / rácssűrűségek beállítása.
    Az furcsa, hogy a színkivonatok 0 fokos rácsszöggel jöttek le, mert még ha a PDF-ben valami beállítási hiba folytán csak három fekete színkivonatként jelent volna meg a szeparáció, akkor is illett volna ennek 45 fokban levilágítódnia…
    Egyébként szerintem abban sincs semmi nehézség, hogy Ön kompozit állományt ad, s kéri, hogy a fekete színkivonatot ne készítsék el…
    Sajnos ennyi információ alapján – meg tekintettel arra, hogy utóljára kb. 4 éve dolgoztam szeparált állományokkal – nem tudok konkrét segítséget adni.
    Célszerű két irányban nyomozni: egyrészt a PDF generálásakor valóban minden rendben lett-e beállítva, másrészt, hogy a RIP szoftverben milyen beállítások vannak. A RIP szoftvert ugyanis a felhasználók zöme úgy működteti, hogy az ügyfél által beállított elnevezések, rácsszögek stb. csak “szamárvezetők”, s a RIP szoftver maga számolja ki a rácsszögeket és sűrűségeket (mindkettő értékek színkivonatonként picit eltérnek egymástól, mert 15 fokot és 75 fokot nem lehet egy négyzethálóban “digitálisan” lelépni, így a moiré-t egy speciális algoritmus a sűrűséget és szöget picit elállítva kompenzálja minimálisra). Lehet, hogy egyszerűen a szín elnevezést nem ismerte fel a RIP… process cyan helyett lehet, hogy csak cyan kellene legyen… stb.
    Szóval sok oka lehet, alaposabban utánanézni pedig sajna nincs lehetőségem.
    Az ügyhöz sok sikert és kellemes hétvégét kívánva üdvözli: Csaba

Új hozzászólás:





Subscribe without commenting