„Van CTP”

2006. 07. 08.

Ma végre megérkezett a berendezés, a jövő héten pedig installálunk és tesztelünk. Utána pedig megkezdjük bér CTP szolgáltatásunkat.


3 hozzászólás:

  1. 2006. 07. 30., 22:03 | Mazuch Laci

    Sziasztok!

    Nagyon örülök a CTP-nek, alig várom, hogy vihessek valamit rá, csak
    előbb konzultálok a nyomdász barátommal, merre-hogyan….
    Meg majd veletek is, hogy mire kell figyelni. Gondolom, ezek után már
    PDF-et is vihetek.

    Üdv, Mazuch László

  2. 2006. 08. 08., 16:55 | Mazuch Laci

    Sziasztok!
    Csaba!
    Azt szeretném kérdezni, hogy a CTP-re is tudjátok biztosítani az FM rácsot nekem,
    mert nagyon megkedveltem és a nyomda is gond nélkül kinyomja. Azt hallottam
    nálatok, hogy nem nagyon kérik más megrendelők, amit őszintén szólva nem nagyon értek. Időben, árban ugyanannyi, viszont a nyomat sokkal szebb!!

    üdv., Laci

  3. 2006. 08. 08., 19:37 | Reactor

    Kedves Laci!
    Rácsot sajnos nem árulunk, csak filmet és CtP lemezt. Talán apám nyúlketrecéből még maradt egy kis 60-as rács, azt fel tudom ajánlani, de az sem az a fajta, amit könnyű kinyomni, mert akkor kiszökne a jószág.
    Annak biza meg van az oka, hogy az FM rács (más cégeknél kristályrács, gyémántrács stb.) nem terjedt el. A mi rendszerünk FM „rácsnál” pl. 20-30 mikron körüli és ráadásul állandó pontmérettel képzi az árnyalatokat. Ez azt jelenti, hogy szemben a hagyományossal, ahol a százalékos kitöltési érték növekedésével azonos sűrűség mellett a pontok mérete nő, az FM-nél ugyanolyan ici-pici pontocskákból véletlenszerűen helyezkedik el adott területen egyre több és több. Ez a gyakorlatban a következő galibákat okozhatja: Filmről történő másolásnál nagyon érzékeny nyomólemez kell hozzá, hogy a kisméretű pontok minél kevesebb veszteséggel menjenek át és a nyomáshoz is szükséges, hogy a nyomdagép „toppon” legyen. Ha mindez adott, akkor is nagyon máshogy viselkedik az anyag, mert a világos értékek könnyen kiégnek, a sötét árnyalatok pedig könnyen becsukódnak. Ezért az így készült nyomat gyakran „keményebb”, túl kontrasztos lesz. A véletlenszerű pontoknak van egyébként még egy tulajdonsága, ami néha előny, néha pedig hátrány. Ha pl. homogén tónust, vagy bőr színt nyomtatsz, akkor a hagyományos rács egyenletes struktúrája sokkal nyugodtabb felületet ad, mint az FM rács elszórtan megjelenő apró domináns magenta pontocskái, mely a kinyomtatott személy arcának némi alkoholos befolyásoltság látszatát kölcsönzi. Ugyanakkor rendkívül részletgazdag, hideg, fémes fotóknál gyakran az FM rács ad jobb eredményt (már csak a jobb felbontóképessége okán is). Vitathatatlan azonban, hogy olyan esetekben, ahol az eredeti képnek természetéből fakadóan szabályos struktúrája van (pl. halszálka mintás zakó, Szokol rádió hangszórójának a rácsa, kerités messziről fotózva, stb., vagy egy már korábban hagyományos ráccsal nyomtatott és visszaszkennelt, de nem rácstalanított kép) ott a fotó mintázata és hagyományos rács raszterpontjainak szabályos ismétlődése szinte biztos, hogy interferenciát (moiré) okoz. Erre csak az FM rács nyújthat megoldást. Az FM rács ugyancsak alternatíva lehet, ha a hagyományos 4 szín bontásnál több színt szeretnél egymásra nyomtatni (pl. Hi-Fi color, ami szintén nem terjedt el).
    A CtP gépünket is ugyanazzal a szoftverrel vezéreljük, mint a nagyméretű levilágítónkat, így hasonló FM rácsot ott is le tudunk világítani. Mindazonáltal kérlek feltétlen tegyél egy kisérletet éles munka előtt. Azért sem ártana az óvatosság, mert a szoftver CtP-hez rendelt FM rácsai mellől hiányzik a minősítő FFQS (Fujifilm Quality Screening, vagyis letesztelt tutti rács) felirat, helyette az Experimental (kisérleti – mint a nyúl, amihez kell a ketrec, ami meg rácsból van) felirat díszeleg ott. Ráadásul a Fuji külön is árul még ehhez a rendszerhez kb. 1-2 millió forintért egy opciós profibb FM rácsozási technológiát, s nem tudom minek kínálgatná, ha az alaprendszerben lévő önmagában is tökéletes lenne. Elnézést, hogy a témában igencsak hiányosak a tapasztalataim, de a szakmában eltöltött 15 évem alatt Te vagy a harmadik :) aki a téma iránt érdeklődik (és a második, aki használja is valamire). Az első egy olyan „elvetemült” nyomda volt, akik egyébként is simán kinyomtak 100-as (254 lpi) rácsot és szakmaszeretetükből fakadóan imádták a kihívásokat, a második pedig egy fiú volt, aki az FM rácsból írta a szakdolgozatát.
    Úgyhogy túl sok gyakorlati tapasztalatom nincs, CtP-n történő alkalmazásából meg még annyi se, de ha van kedved, lehetőséged és egy hasonlóan lelkes nyomdai kapcsolatod, akkor szívesen kisérletezek veletek (a dologhoz én a lemezt tudom „ingyé” biztosítani), esetleg ugyanazt a tesztábrát kipróbálhatnánk hagyományos és FM ráccsal, filmről és CtP lemezről is. Ha az eredmény jól sikerül, akkor közhírré tesszük, milyen jók vagyunk így együtt, (ha meg nem, akkor fiókba dugjuk és ha rossz a kölök nevelési céllal riogatjuk vele).
    Köszi a kérdést (nem kevésbé a megrendeléseket is)!
    Üdvözöl: Csaba

Új hozzászólás:





Subscribe without commenting